"Jó reggelt, megyünk Torinoba?"

Tegnap, csütörtökön nemzeti ünnep volt Olaszországban, nem volt iskola. Helyette tanulást és biciklizést terveztem, de reggel 9-kor csörgött a telefonom. Péter volt az.

-Jössz Torinoba?

-Kivel?

-Velem meg a 2 francia lakótársammal.

-Hogyan?

-Kocsival. (Otthonról azzal jött.)

-Mikor?

-Fél óra múlva. Este jövünk.

-Óké, kelek.

Hát, ennyit a tanulásról. Szerencsére biciklizni amúgy sem tudtam volna, mert ma elszakadt a láncom (szóval tegnap is jó eséllyel bekövetkezett volna ez). Az autóban elkezdett járni az agyam, hogy ismerek-e valakit, aki most Torinoban lehet. 5 név is eszembe jutott, de csak az egyiknek volt meg a száma, Rosalbának, aki az elsőévesem volt Duinoban.

Az ő családja látott vendégül egy hétig Bacilisataban (Dél-Olaszország) a project weeken. Szerencsémre felvette a telefont, így az első dolgunk, ahogy Torinoba értünk (a parkolás után) az volt, hogy találkozzunk vele. Jó volt újra látni, beszélgetni. Kicsit körbevezetett minket a belvárosban, aztán elkezdett kopokni a szemünk így beültünk valami gyanúsan olcsó indiai kebab/pizza étterembe. Nekem nem lett bajom csak az egyik franciának csikart egy kicsit utána.

Sétáltunk jobbra, balra. Találkoztam egy triálossal, akivel egyből összebarátkoztam. 13 éve bicózik és lehet, hogy Budapesten fog szilveszterezni, mert ott lakik egy jó (magyar) barátja. Lehet, hogy látjuk még egymást...

Láttam egy utcai zenészt, aki Genovában is elő szokott fordulni.

Megtaláltam Kossuth Lajos egykori házát és mellszobrát. (wikipedia: "Kossuth Lajos (1802-1894): (a turini remete) az 1860-as évektől fogva állandóan itt lakott s itt is halt meg 1894-ben"

4 magyar vizslát is láttam az utcákon! Persze pórázon, külön-külön gazdikkal. Hihetetlen, nagyon meg voltam lepve, hogy hogy kerülnek ide. Biztos van valami magyar tenyésztő, aki itt adja tovább őket. Egyfelől örültem neki, hogy ennyit látok, másfelől pedig elképzelem, hogy ezeket mennyire megeszi a fene egész nap a lakásban...

A napot persze sörrel és borral zártuk, majd hazagurultunk. Annyit még muszáj megemlítenem, hogy az autópálya szerintem kegyetlen drága volt. Összesen 25.20 eurot fizettünk. A parkolás is kedves 2 euro volt óránként, a benzinnek pedig 1.7 euroért mérték literjét. Így végül egy kis Clio-ban pont annyiból jöttünk ki, mintha vonatoztunk volna. Tehát kevesebb mint négyen egy autóban nem éri meg autózni.

Most megyek pakolni. Éjfél van és holnap (szombat) hajnali 5-kor kelek. Megyünk Rómába ugyanezzel a társasággal (meg még egy franciával). Hétfőn a reptéren éjszakázunk, kedden reggel érünk vissza és irány az iskola!

További képek Torinoról Facebookon...

Pisa és Firenze

Megvettem a visszafelé jegyemet is. Tehát december 19. és január 14. leszek Magyarországon.

Az egyik vizsgámat meg tudom csinálni még 19-én, a többi miatt jövök vissza januárban. A tanárok elég rugalmasnak tűnnek, ami a vizsgaidőpontokat illeti. A neten ki van hirdetve egy bizonyos adat, a docens más mond, a professzor pedig kikéri magának, hogy a vizsga időpont meghatározása nem az ő feladata - de egyébként mivel Erasmusos vagyok, ezért kb. bármikor megcsinálhatjuk.

Még az október 22-i hétvégén voltunk Pisában, Firenzében és Luccában. Most kaptam meg ezeket a fenomenális fotókat Pétertől, az egyetlen olyan magyar genovai Erasmusostól, aki nem én vagyok. Szerencsére egyikőnk sem szeret várni amíg a tömeg eldönti merre akar menni, ezért ketten vágtunk neki a városnézésnek.

Ebből egy nyugis program született.

Persze láttuk a legnagyobb nevezetességeket, de olyan dolgokat is csináltunk, amit felkészült turista nem csinál. Hátraszaltóztam a pisai ferde torony melletti pázsiton, elvesztünk direkt, focit néztünk Firenzében a Ponte Vecchio melletti poros focipályán, szőlőt ettünk és sört ittunk az utcán.

Legjobb talán a foci volt. Péter elég szarkasztikus forma, így minden bakizásnál hangosan röhögött szegény olasz úriembereken. Főleg azon, aki belerúgta a labdát a folyóba utána pedig beleesett, amikor megpróbálta kihalászni. Ez utóbbit ha jól emlékszem Kálmán bácsinak hívták. Ja, mert el is neveztük mindet, hogy még szórakoztatóbb legyen a városnézés.

Több kép Facebookon...